Pár hónapja a Llamasoft fejlesztőcég bejelentette, hogy egy hipnotikus élményt nyújtó lövöldözős játékon dolgozik, aminek a neve Polybius. Ezt olvasván a gémernagyapák a szívükhöz kaptak, a játéktörténészek félrenyeltek, a városi legendákat kutatók pedig kilestek az utcára a függöny mögül, és inkább elhúzták a sötétítőt.
A játékokat övező mítoszok egyik legrégebbije ugyanis ehhez a névhez köthető. A sztori szerint az oregoni Portland külvárosaiban a nyolcvanas évek legelején több helyen is felbukkantak játékgépek, amik az említett játékot futtatták. A visszaemlékezések szerint a játék leginkább a Tempestre hasonlított, és bár az elmúlt években megjelentek videók a Polybius-ról is, ezek eredetiségét rendre cáfolják.
A játék óriási siker volt, sorban álltak a barkós, trapézgatyás népek, hogy kipróbálhassák a Polybiust, vagyis a Tempestet. Ám mások is feltűntek időről időre, szótlan fickók fekete öltönyben (Men in Black, MiB), akik valamilyen adatokat mentettek le a játékgépekről. A városi legenda szerint olyan információkat, amiknek köze lehetett furcsa, transzhoz hasonló állapotba jutó gémerekről. Más játékosok kellemetlen testi tünetekről számoltak be, migrénes fejfájásról, émelygésről, szédülésről, sőt egyesek álmatlanságtól vagy éppen rémálmoktól szenvedtek.
Kép: thinkingsidewayspodcast
Hátborzongató történet (lehetett anno), a valóság persze sokkal prózaibb. Elképzelhető, hogy a Tempest nem végleges változatai került egyik-másik játékgépbe, és a forgó nézet vs mozdulatlan táj és játékos bizony a VR-os körökben is jól ismert tengeribetegséget idézhette elő.
Jóval később, már a következő évtized derekán, 1994-ben a Llamasoft bemutatta a Tempest 2000 című remake-jét Atari Jaguar konzolon, és ismét nagy sikert aratott. Persze az is elképzelhető, hogy az egész legenda a '94-es megjelenés előtt nem sokkal lett létrehozva, így generálva némi különleges reklámot neki. Idén pedig hamarosan érkezik a Sony Playstation-ra Polybius VR, ami az előzeteseket elnézve már a mai igényeknek megfelelő agyzsibbasztást kínál. Azt pedig csak reméljük, hogy a Sony szervereivel nem babrálnak MiB-ek.
Ha már ősi gémer legendák, akkor essen szó még egyről. Az 1980-ban megjelent Battlezone nálunk is ismert játék volt, mi is játszottunk vele, bár sosem lett a kedvencünk. Nem úgy, mint azoknak a megszállottaknak, akik hittek abban, hogy ha elég ideig bóklásznak a pályákon, akkor valahol a vektorgrafikán és az óperenciás tengeren túl felbukkan egy hegyvonulat, amin tűzhányó és kastély is található.
Kép: VRFocus
Sületlenség az egész, az akkori színvonalon ezt a játékban képtelenség lett volna megoldani (mert nem hívtak magyar segítséget). Mindenesetre a városi legenda olyan mély gyökeret eresztett, vagyis olyan sokan kezdték el keresni a mitikus hegyeket, hogy az Atarinak lépnie kellett: a Battlezone későbbi kiadásaiban a játékos tankjába csapódik egy azonnal ölő rakéta, ha sokáig nem használják annak fegyverzetét. Puff neki.
No és miért is ástuk elő ezt a digitális leletet? Fél évvel ezelőtt megjelent a Battlezone PSVR, ki lehet találni, hogy az utolsó pálya hol játszódik...